A 2014-es Budapest maraton számomra nem a legjobb hírrel indult. Az eredetileg vasárnapra tervezett versenyt a választások miatt áttették szombatra. Nekem pedig péntek este ért be a gépem.Örültem nagyon, de így is próbáltam pozitívan hozzáállni, legalább a vasárnapi hazaút nyugisabb lesz, nem kell szinte a versenyről közvetlen a reptérre rohannom. A felkészülést már agusztusban elkezdtem, a meleg miatt legtöbbször csak este 9 után tudtam kimenni futni, és a hosszúkból rendesen este 11 után értem csak vissza. A stratégia nagyjából hasonló volt az előző maratonhoz: 30-ig óvatosan, utána ami bennem maradt mehet. Mindenképp 4 órán belül akartam most futni, és teljesen felkészültnek éreztem magam.
A versenyre eljöttek, szüleim a tesómék és pár haverom is aminek nagyon örültem. A Dudu ráadásul egész hétvégre mellém szegődött, ugyan abban a hostelban szálltunk meg, ami tele volt futókkat. Az én kis szobám (lyukam) egy olyan nagyobb szobából volt lekerítve, ahol 12 tinilány szállt meg. Ők nem tudták, hogy én mindent hallok, úgyhogy kaptam egy rövid 3 órás kiképzést a mai tinik szerelmi problémáiból. Tiszta Bravo szerelem, szex, gyengédség rovat volt...
A szombati start szerencsére azt is jelentette, hogy a startot későbbre rakták, így 11:30 kor indultunk. Ez tök jól hangzott először...a valóságban viszont nagyon megbosszulta magát. Történt ugyanis, hogy az időjósok még pár nappal előbb is ítéletidőt, viharokat jósoltak. Ezzel szemben reggel 10kor mikor kiindultunk a rajthoz tűző napsütés és kb 23 fok fogadott. Mondtam már mennyire utállok melegben futni? És itt meleg volt. Mit meleg, dögmeleg! Otthon ha süt a nap soha nem futok. Nincs értelme, teljesen kiszív. Itt nem volt választásom,rövidnadrág, ujjatlan és sapka rajtam és irány melegíteni. Családnak kiadtam a szurkolói tervet, és elbúcsúztunk.
A 4 órás iramfutók elé álltam be picit, de a magam tempóját akartam futni ahogy terveztem 150 körüli pulzussal és kb 5:30-5:40-es kilométerekkel. Szép terv volt egészen a harmadik kilométerig. A meleg miatt a pulzusom bőven 150 felett a tervezett tempón. Ok újratervezés: felejtsük el a 4 órán belüli tervet és maradjon a teljesítés. Így a tempón visszavettem, a pulzus beállt és haladtam előre. Nem mondom, hogy nagyon jól esett, de élveztem a várost, a szurkolókat. A frissítőpontoknál szidtam magam, ugyanis Athénban minden frissítőpontnál volt szivacs, azt hittem itt is lesz, ezért nem értettem a csomagba minek raktak szivacsot. Természetesen az egész mezőnybe csak nekem nem volt szivacsom, így maradt a sapka áztatása amitől olyan lettem mint egy ázott veréb. A másik dolog a poharas frissítés volt amit nehezen tudtam véghez vinni. Soha nem volt eddig problémám az ivással, de futás közben egy teletöltött pohárból nem lehet inni. A cipőmet viszont szépen lemostam :) Szerencsére jó fejek voltak a frissítősök, és ha messziről kiabáltam Powerade flakonért, akkor adtak.Na abból tudtam inni végre rendesen.
A Margit szigeten beértek és el is hagytak a 4 órások, de azért szerencsére végig látóközelben tudtam őket tartani, igaz a rekparton lefelé ez megint megdobta a pulzusomat 155 fölé. A félmaratont valamivel 2 óra felett zártam, ami nem volt túl jó hír, de a 4 órások szerencsére még mindig látótávolságban voltak. A Szabadság hídnál a család is drukkolt, de ez pont a 24. kilométernél volt ahol nem igazán éreztem jól magam. Úgy éreztem, hogy elfogytam és meg is fordult a fejemben, hogy kiszállok. Azért letoltam egy gélt ami segített valamennyit, egészen az országházig nem is volt gond, aztán jött még egy mélypont, ahol picit belesétáltam amíg az utolsó gélemet is megettem. Innentől még 12 kilométer volt és ahogy terveztem, itt már nem figyeltem a pulzust, csak futottam ahogy esett. Valamiért sokkal jobban esett, pedig 5:20-5:30-as ezrekkel nyomtam. A Nyugati felüljárónál be is értem az iramfutókat és innen már szinte csak előztem a tántorgó embereket. A frissítőpontoknál viszont mindig sétálva ittam és mindig beértek az iramfutók. A Hősök terénél együtt jöttem velük, aztán picit rákapcsoltam és végül előttük értem be. A hivatalos eredmény 4 óra 33 másodperc lett :) Ilyen időben ezt mindenképp jó teljesítménynek fogadtam el és a család meg a haverok is nagyon büszkék voltak. Bármennyire szerettem volna, nem tudtam sokat ünepelni a cél után, mert már az utolsó két kilométeren is jelzett a hasam, hogy sürgős ürítenivaló van, így egy gyors sprint a hostelbe, ahol persze hogy nem volt papír a wcn, a recepciós meg olyan lassú volt, azt hittem odacsinálok...
Összeszedtem magam és végre jöhetett a megérdemelt sör és kajálás. Majdnem sikerült a 4 órán belüli maraton, és még volt egy hónapom Athénig, hogy hivatalosan is ki legyen pipálva végre ez a cél.
Endomondo link:
https://www.endomondo.com/users/2936869/workouts/423045555
Harmincon túl is vidáman. Miért ne legyek vidám 35 évesen?
